GYIK
- Csillag úti óvoda
- Alapítványi Általános Iskola
- Báthory István Általános Iskola
- Cholnoky Jenő Ált. Isk. és Gimn.
- Deák Ferenc Általános Iskola
- Dózsa György Általános Iskola
- Gyulaffy László Általános Iskola
- Kozmutza Flóra Általános Iskola
- Nagy László Általános Iskola
- Rózsa úti Általános Iskola
- Simonyi Zsigmond Általános Iskola
- Lovassy László Gimnázium
- Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola
- Veszprémi Egyetem Központi Kollégium
- Cholnoky Jenő Megyei Kórház és Rendelőintézet
A természet folyamatai során nem termelődnek felesleges anyagok. Az állatok, növények bomlástermékei, lehullott falevelek mind-mind visszakerülnek a természetes körfolyamatokba, tápanyagul, nyersanyagul szolgálva a többi élőlény számára. Elmondható, hogy a szemét gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, emberi tevékenység hozza létre, és a termelési, valamint fogyasztási folyamatok elkerülhetetlen velejárója.
Hulladék: Hulladékok azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, gyárak, mezőgazdaság stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.
Szemét: Olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket nem tudunk vagy nem akarunk tovább használni, a gazdaság körforgásából kikerülő, általában vegyesen tárolt anyagok.
Magyarországon évente összesen kb. 80 millió tonna szilárd hulladék keletkezik, (ez nagyjából 3 Gellérthegynek felel meg!), aminek nagy része termelési hulladék és "csak" 4,3 millió tonna, azaz 20 millió köbméter a települési szilárd hulladék. A települési szilárd hulladék olyan szilárd hulladék, beleértve a nagydarabos hulladékot (lomot) is, amely a lakossági, fogyasztási, intézményi, szolgáltatási, kereskedelmi és vendéglátási tevékenységből, közterületek tisztántartásából származik.
Ez a mennyiség : 1999 óta rohamosan, évente 2-3 %-kal nő, melynek egyik oka a fogyasztói szokásaink megváltozása.
Ám rajtunk áll, hogy ne növeljük tovább az egyre nagyobb méreteket öltő hulladékhegyet. A szelektív hulladékgyűjtéssel a hasznosítható anyagok nem kerülnek a lerakóra, így nem terhelik a környezetünket.
Legfontosabb adatok a települési szilárd hulladékokról Magyarországon:
- Hulladékkeletkezés összesen (háztartási, ipari és termelési): 80 millió tonna/év
- Háztartási települési szilárd hulladék: 4,3 millió tonna/év
- Emberi fogyasztás során keletkező napi szilárd háztartási hulladék: 0,66 kg/fő/nap
- Emberi fogyasztás során keletkező éves szilárd háztartási hulladék: 242,5 kg/fő/év
Legfontosabb adatok a települési szilárd hulladékokról Veszprémben:
2005. évben a "VKSZ" Zrt. szolgáltatási területéről begyűjtött hulladék (kg):
- Biológiailag lebomló hulladék: 85 500
- Települési szilárd hulladék: 59 423 663
- Lom: 709 002
- Építési és bontási hulladék: 5 498 200
- Hasznosítható hulladékok65: 856
- Veszélyes hulladékok: 200 502
- Összesen: 69 668 723
A háztartási hulladékok az emberi tevékenység eredményeként keletkeznek az élet minden területén. A hulladék a megvásárolt termékkel kerül be a háztartásba. A háztartási hulladékok egyrészt tehát a termékek elhasználódásából, másrészt pedig a termékek csomagolásának feleslegessé válása révén keletkeznek.
A háztartásban használt termékek többsége valamilyen csomagolásban kerül a fogyasztókhoz. A termékek csomagolása több funkciót lát el:
- megvédi a terméket a sérüléstől, szennyeződéstől;
- tartósítja a terméket, növeli eltarthatóságát;
- megkönnyíti a szállítást és tárolást (pl. tojástartó);
- információkat szolgáltat a fogyasztó számára a termékről (összetétel, használat, minőség, származási hely).
Érdemes előnyben részesítenünk az egyszerű csomagolású árukat!
Különös gondot kell fordítanunk az elkerülhetetlenül keletkező csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésére és hasznosítására, hogy csökkentsük a környezet terhelését!
Hulladékaink jelentős része csomagolóanyag, mivel a társadalmunk által felhasznált termékek többsége valamilyen csomagolásban jut el felhasználókhoz. A csomagolás hasznos és előnyös tulajdonságai mellett tudnunk kell, hogy ezek az anyagok szolgálnak bennünket a legrövidebb ideig. A termék kicsomagolása után rögtön hulladékká válnak, jelentős mértékben növelve ezzel környezetünk terhelését. Felhasználásuk után viszont könnyen el lehet különíteni őket, így egyszerűen, viszonylag nagy mennyiségben tiszta, olcsó és értékes alapanyagként kerülnek vissza az anyagok körforgásába.
Környezettudatos vásárlás
- Írjuk össze otthon előre, hogy mit szeretnénk venni, és a boltban se térjünk el ettől!
- Akkor vegyünk meg valamit, ha valóban szükségünk van rá, és kerüljük az ún. csatolt termékeket (pl. termékmintát, nyeremény-akciókat, a termékhez járó ajándéktárgyakat)!
- Válasszuk a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb lesz a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke!
- Gondoskodjunk előre arról, hogy miképpen fogjuk hazaszállítani a megvásárolt terméket! Használjunk textiltáskát vagy fonott kosarat, mindkettő praktikus és divatos is manapság!
- Felelős vásárlási döntéseinkkel, választásainkkal befolyásolhatjuk az áruválaszték és a gazdaság alakulását!
Vásárolandó termékek
- Keressük a boltokban a környezetbarát termékeket!
- Mindig figyeljünk oda, hogy a termékért fizessünk, ne a csomagolásért! Sokkal jobban megéri kimért terméket venni! Ezek általában frissebbek is (pl. felvágottak) és kevesebb tartósítószert tartalmaznak.
- Mindig nagyobb kiszerelést válasszunk, és koncentrátumokat, utántöltőket vegyünk!
- Minél egyszerűbb egy termék külső borítása, annál inkább alkalmas arra, hogy szelektíven gyűjtsük, majd átadjuk újrahasznosításra.
- Nézzük meg az áru szavatossági idejét, különben könnyen vásárolhatunk olyat, amit nem tudunk időben felhasználni!
- Használjunk a gyermekjátékokba, elektromos gépekbe újratölthető akkumulátort! Igaz, hogy egyszeri kiadásként ez a drágább megoldás, de hosszú távon sokkal jobban megéri!
- Keressük az újrahasznosítható ill. újrahasznosított anyagú csomagolásokban lévő termékeket. Részesítsük előnyben a visszaváltható csomagolást (betétdíjas üveg)!
- Ha tehetjük, vegyünk inkább "újrapapírból" készült terméket (pl. iskolai füzet, WC-papír, boríték, fénymásolópapír stb.)!
Hasznosítás, újrafelhasználás
A környezettudatos háztartásban is keletkezik hulladék, ami nem szemét: másmilyen formában felhasználható, vagy megfelelő módon történő elkülönített gyűjtés és továbbítás esetén anyagában újrahasznosítható.
- Kimosott, kiöblített lekváros, bébiételes, konzerves üvegek egy kis kézügyességgel könnyen válhatnak gyertyatartóvá, fűszertartóvá, vázává vagy kedves ajándéktárggyá (pl. különféle terményekkel megtöltve).
- Színes magazinokat, plakátokat, falinaptárokat felhasználhatunk iskolai füzetek borítására, ajándékcsomagolásra.
- Erősebb flakonokból készíthetünk madáretetőt télire. (Előtte mossuk ki alaposan, nehogy károsodás érje a hozzánk látogató kis állatokat!)
- A vásárláskor kapott műanyag szatyrok kiválóan alkalmasak a szemetes edényünk kibélelésére.
- Az elolvasott újságokat nem kell feltétlenül eldobni. Lehet, hogy szomszédunk, rokonunk még szívesen elolvasná, mielőtt a szelektív gyűjtőedénybe helyeznénk.
- Jegyzetelésre kitűnőek az érvényét vesztett hivatalos papírok, elrontott irományok.
- A kinőtt gyermekruhákat továbbadhatjuk ismerős családoknak, karitatív szervezeteknek (pl. Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat), vagy becserélhetjük őket nekünk megfelelőre valamelyik börzén.
- Az elnyűtt, szakadt ruhaneműket feldarabolva és beszegve törlőruhaként használhatjuk háztartásunkban.
Amit nem tud már semmilyen formában felhasználni, az még mindig újrahasznosítható otthon vagy a másodnyersanyag-feldolgozó iparban!
Mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés?
Azt a folyamatot nevezzük így, amely során a számunkra feleslegessé váló anyagokat - jellemzően a csomagolási hulladékokat - már a keletkezésük helyén (háztartásban, intézményekben, hivatalokban, üzemekben) anyagfajtánként különgyűjtve másodnyersanyagként továbbadjuk hasznosítás céljából.
Azért fontos, hogy már keletkezésükkor tisztán különkezeljük a csomagolási hulladékokat, mert csak így jutunk hasznosításra alkalmas jó minőségű másodnyersanyaghoz, ezzel megkönnyítve és gazdaságosabbá téve hasznosításukat.
Mi a célunk a szelektív hulladékgyűjtéssel?
Óvjuk vele környezetünket, mert:
- a lerakókra kevesebb hulladék kerül, csökkentve ezzel a környezeti terhelést, növelve viszont lerakóink élettartamát;
- értékes másodnyersanyagokhoz juttatjuk az ipari szektort, ezzel védve véges nyersanyagkészleteinket és csökkentve a feldolgozásukhoz szükséges energiaigényünket;
- a csomagolási hulladékok hasznosítása jelentős energiatakarékossággal jár, hiszen kevesebb technológiai lépés szükséges az új termék előállításához.
Hogyan tud Ön is bekapcsolódni a szelektív hulladékgyűjtésbe?
Ha végiggondoljuk, kis odafigyeléssel, komoly beruházás nélkül, némi elszántsággal magunk is belevághatunk otthon a hasznosítható csomagolási hulladékok különgyűjtésébe. A gyűjtőszigetek tiszta, könnyen felismerhető, laposra taposott, egynemű anyagokat fogadnak csak be, ezért az otthoni gyűjtésnél is ezeket a szempontokat kell figyelembe venni. Amennyiben ezeket betartjuk, nincs szükség nagy helyre, új és drága kukára háztartásunkban. A tiszta anyagokat akár papírdobozban, vagy műanyag zacskóban is gyűjthetjük, s később a gyűjtőszigetnél helyezzük el az anyagfajtájának megfelelő konténerben.
Hogyan, milyen szempontokat tartsunk szem előtt a szelektív gyűjtés során?
A különgyűjtés csak akkor érheti el célját, ha az alábbi dolgokat figyelembe veszszük:
- A különgyűjtött anyag tiszta, egynemű, szennyezőanyagtól (ételmaradéktól) mentes legyen.
- A folyadékokat és ételmaradékokat, öblítsük ki a palackokból, vegyük le fémzárókupakjukat!
- A kartondobozokról, papír alapú csomagolóanyagokról a nagyméretű fémkapcsokat, impregnált, vegykezelt, más tulajdonságú anyagokat (boríték ablak, műanyag tok) távolítsuk el!
- A hasznosítható csomagolásokat mindig az anyaguknak megfelelő konténerbe helyezzük el!
- Csak a tájékoztatókon szereplő hulladékfajtákat gyűjtsük külön, az ott nem jelzett anyagokat - a veszélyes-, vagy különleges kezelést igénylő hulladékok, építési/ bontási törmelékek, vagy zöldhulladékok kivételével - a maradék (kommunális) hulladékok közé tegyük!
Miből készül?
A papírgyártás fő alapanyaga a fa, de fontos alapanyag a rongyhulladék is. Sajnos, Földünk minden évben Görögországnál nagyobb területet veszít erdőtakarójából. A szelektív hulladékgyűjtési rendszerek elterjedésével, gazdasági és környezetvédelmi okokból egyre jelentősebb nyersanyaggá vált a hulladékpapír is.
Hasznosítás
Az újrapapír minden tonnája kb. 12 fát kímél meg a kivágástól, továbbá 31,8 m3 vizet, 3 m3 lerakóhelyet 4,1 MW áramot és 280 l kőolajat takarít meg! Az újrahasznosítás alapfeltétele, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett és a fóliázott, kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok ne kerüljenek a papírhulladékok közé. A begyűjtött papírhulladékot elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír) válogatják szét. A használt papírból jó minőségű hajtogatott kartondobozok, konyhai papír törlőkendők, írólapok, füzetek stb. készülnek.
Miből készül?
A műanyagok kőolajból, széntartalmú vegyületekből kémiai reakciók által létrehozott mesterséges anyagok. Földünk kőolajkészlete véges, és ez az ásványkincs nagyon hosszú idő alatt újul meg. A műanyagok a környezetben nem, vagy csak igen lassan bomlanak le, egyes fajtájuk égetése során veszélyes, rákkeltő anyagok keletkezhetnek. A műanyag a csomagolások közül a legváltozatosabb kémiai szerkezetben rendelkezésünkre álló anyagtípus.
Hasznosítás
A gyűjtött műanyag palackokat (PET) a válogatóban szín szerint válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, és a műanyagdarabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől, majd granulálják. Az így nyert félkész terméket többek között palackok, műanyag kerti székek, virágládák és csövek előállításához használják fel újra.
Miből készül?
A többrétegű italos kartondobozok családja a háromféle anyagtípusból készülő, úgynevezett társított csomagolóanyagok kategóriájába tartozik. Alkotóelemei: a papír, a műanyag (polietilén) és az alumínium. A csomagolóanyag ezen alkotók egymásra rétegezéséből áll, minimum 75%-ot képvisel a kartonpapír, amelyen kívül egy polietilén réteg helyezkedik el, belül pedig egy újabb polietilén réteget követően 5%-nyi alumínium, s végül még két polietilén réteg, amely elválasztja a folyadéktól a csomagolást.
Hűtés nélkül is hosszú ideig megőrzi a termék frissességét, így szállítása és tárolása során energiát lehet megtakarítani. Emellett a csomagolások kis tömege és kedvező alakja is hely- és költségkímélő szállítást, tárolást eredményez.
Hasznosítás
Az italos kartondobozok mintegy 3/4 részben papírt tartalmaznak, a papírgyárakban papírpépesítéssel választják el a papírt a többi alkotóanyagtól (műanyag, alumínium). Az újrahasznosított rostszálakból számos új papírtermék készül: papírzacskó, papírtörülköző, jegyzetfüzet, papírdoboz stb. A maradék anyagok (polietilén, alumínium keverék) további kezelést igényelnek, aminek egyik módszere az energetikai hasznosítás a városi hőerőművekben, vagy a cementgyári hasznosítás.
Egy másik eljárás során nem választják szét a papírt, a műanyagot és az alumíniumot, hanem a dobozokat egyben felaprítják, és préselik. Ezzel az eljárással ún. tektán táblákat gyártanak, amit a bútoriparban használnak fel.
A gyűjtött italos kartondobozokat Németországban hasznosítják.
Miből készül?
Az üveget homokból, dolomitból és mészkőből készítik olvasztás útján. Sokszor a szelektív hulladékgyűjtésből származó, apróra zúzott üvegcserepet is adnak a masszához. A folyékony üvegnek formázógépek adják meg az alakját. Az üvegek színe szerint a csomagolóipar fehér és színes üveget állít elő.
Hasznosítás
A különgyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabkákat, majd az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz új termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára.
Miből készül?
A fémeket a föld mélyéről vagy külszíni fejtéssel termelik ki. Ésszerű takarékoskodni a fémekkel, hiszen nemcsak nyersanyagot takarítunk meg, de jelentős mennyiségű energiát is.
Az alumíniumot kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai - könnyű alakíthatóság, nagy szakítószilárdság, sterilitás - tették nélkülözhetetlenné a csomagolóiparban. Bányászata során jelentős a környezetterhelés, előállítása során vörösiszap keletkezik, ami veszélyes hulladék, ezért is fontos az alumíniumhulladék szelektív gyűjtése és hasznosítása.
Hasznosítás
Az alumínium anyagában könnyen újrahasznosítható fém. A szelektíven gyűjtött dobozok beolvasztásával készülő termék 95 %-os energia-megtakarítás mellett állítható elő. Ennek köszönhetően a világ alumínium-felhasználásának 1/3-át újra hasznosított fémalapanyag biztosítja.
A gyűjtött aludobozokat tömörítéssel bálázzák, majd a kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetővé válik, hogy újra különböző készterméket készítsen belőlük a feldolgozóipar, pl.: kerékpár-, autó- és motoralkatrészeket.
Veszélyes hulladéknak nevezzük az eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladékokat.
Ezen hulladékok nem megfelelő kezelése kiemelt kockázati tényező környezetünk és egészségünk szempontjából.
Háztartásunkban igen sokféle különleges kezelést igénylő, vagy éppen veszélyes hulladék keletkezik.
Melyek lehetnek ezek?
- lejárt szavatosságú gyógyszerek
- olajok (fáradt olaj, vagy háztartási étolaj), zsírok, festékek, hígítók, lakkok, ragasztók, növényvédő szerek, vagy az ezekkel szennyezett csomagolási és egyéb hulladékok
- autóroncsok
- elemek, akkumulátorok
- elektromos és elektronikus berendezések
- hűtőgépek
- fénycsövek
Ezek biztonságos kezelésére az Európai Uniós jogharmonizációval párhuzamosan egyre több jogszabályunk születik.
Környezettudatos vásárlás
Szemét: Minden, amit a kukába és sajnos mellé hajítunk. Előállításáért, szállításáért, tárolásáért, elszállításáért, kezeléséért nekünk állampolgároknak kell fizetnünk. Elszennyezheti a talajt, a talajvizet, a levegőt, tönkreteheti az életteret.
Hulladék: Hulladékkal van dolguk, amikor a szemetet "hasznossá tesszük, vagyis anyagfajtánként (papír, műanyag, üveg) külön válogatjuk, majd összegyűjtjük, hogy később újra hasznosíthassák. Felelősségteljesen élni, és környezetbarát háztartást vezetni -többek között- annyit jelent, hogy csaknem felére, sőt akár egyharmadára is visszafoghatjuk azt otthonunkban felhalmozódó szemétmennyiséget, ami eddig válogatás nélkül, egyenesen a szeméttelepre került! Egy kis odafigyeléssel Ön is részese lehet, ahogyan a családok ezrei igyekeznek helyreállítani a természet megbomlott egyensúlyát!
A "szemétkérdést" nem a lerakók vagy a hulladékudvarok oldják meg (bár nélkülözhetetlenek), hanem MI, ha megelőzzük annak keletkezését!
A szelektálást a vásárlásnál kell kezdeni!!!
Vásárlás
- A bevásárláshoz készítsünk listát.
- Csak azt tegyük a kosarunkba, amire tényleg szükségünk van.
- A vásárláshoz vigyünk magunkkal bevásárló táskát, kosarat.
Termék
- Valamennyi a csomagolásra felhasznált értékes nyersanyag és energia árát teljes egészében a fogyasztó, vagyis mi fizetjük meg.
- Terméket vegyünk, ne csomagolást!
- Mindig nagyobb kiszerelést, koncentrátumot, utántöltőket válasszunk. A miniáruk, szeletelt termékek valóságos "hulladékbombák".
- Mindig nézzük meg az áru szavatossági idejét, könnyen vásárolhatunk olyasmit, amit nem tudunk időben felhasználni, ezért hamar hulladék vagy szemét lesz belőle.
- Olyan terméket vásároljunk, amelyet minél közelebb gyártanak lakóhelyünkhöz. Elsősorban a hazai termékeket vegyük meg, ezzel támogatjuk a hazai munkahelyeket, és a szállításból származó környezetszennyezést is csökkentjük.
- Hosszú élettartamú, javítható, cserélhető termékeket részesítsük előnyben.
- Keressük a környezetbarát terméket!
Termékek helyettesítése
- Ha tehetjük, használjunk "újrapapírból" készült termékeket (iskolai füzet, WC-papír, boríték, fénymásolópapír, stb.)
- A színes magazinok, plakátok, falinaptárak felhasználhatók iskolai füzetek, könyvek borítására, ajándékok csomagolására.
- A kiolvasott újságokat, lehet, hogy rokonaink, szomszédaink, barátaink még szívesen elolvasná, mielőtt odaadnánk az iskolai papírgyűjtési akcióba, vagy a papíros szelektívgyűjtőbe tennénk.
- Jegyzetelésre kiválóan alkalmasak a csak egyik oldalon teleírt papírok, amelyeket felszeletelve a kezünk ügyében tartunk.
- A műanyag reklámszatyrok alkalmasak a szemetes edényünk kibélelésére.
- A kinőtt gyermekruhákat továbbadhatjuk ismerős családoknak.
- Megunt ruháink hasznosítására szervezhetünk a barátnőinkkel "cserenapot", amit egyikőnk nem szívesen hord, lehet, hogy a másikunk örülne, cseréljük ki.
- Takarításra, portörlésre kiválóan alkalmasak a régi, elhasználódott ruhadarabok.
- A kimosott lekváros, befőttes üvegekben sok mindent tárolhatunk.
- Lehetőleg olyan eszközöket, játékokat vegyünk, amelyekhez nem szükséges elem -amennyiben ez megoldható-, ha nem, akkor használjunk újratölthető elemet.
- Próbáljuk kihasználni a tárgyak teljes élettartamát, vigyázzunk személyes dolgainkra.
A keletkezett hulladékokat gyűjtsük szelektíven!!!!
Felhasznált irodalom:
Mathias Anna: Hulladékos Kisokos (KÖVET)
Könczey Réka - S. Nagy Andrea (1997): Zöldköznapi kalauz
Számítógép
- Legalább óránként tartsunk szünetet, így kíméljük szemünket!
- Székünk legyen állítható magasságú, párnázott, görgős, háttámlás!
- Az asztalnál egyenes háttal üljünk. Lábunk kényelmesen érjen le a földre!
- Ha elfáradunk, mozogjunk egy kicsit!
Fénymásoló gépek
- A nagy teljesítményű és zajos gépeket külön, jól szellőztethető helységben helyezzük el, így nem zavar a keletkező ózon!
Nyomtatók
- Ne nyomtassunk feleslegesen!
- Tintasugaras nyomtatónál használjuk az öko-üzemmódot, így kevesebb festéket fogyasztunk!
- A festékkazettákat/tartályokat lehetőség szerint töltessük újra.
A hulladékká vált számítógép, nyomtató, fénymásoló gép a közületek számára térítés ellenében Hulladékudvarunkban leadható.
Papír
- Csökkentsük a papírfelhasználást: használjunk e-mailt, készítsünk kétoldalas nyomtatványokat, másolatokat!
- Használjunk újrahasznosított papírt!
- Az egyik oldalán használt lapokat használjuk próbanyomtatásra, piszkozatpapírként újra!
- Gyűjtsük szelektíven a papírhulladékot.
Energia
- Energiatakarékos izzókat, illetve fénycsöveket használjunk!
- Használjuk az automatikus képernyő-kikapcsolást!
- Üres helyiséget nem világítsunk meg és fűtsünk feleslegesen!
Légtér
- Légkondicionáló helyett szellőztessünk!
Tegyük a légteret növényekkel barátságosabbá, amelyek megkötik a káros anyagokat, illetve jobb hangulatot teremtenek és mérséklik a stresszt!
A falevelek, a lenyírt fű általában műanyag szemeteszsákba kerül, majd a hulladéklerakón végzi sorsát, van, aki a száraz ágakat, faleveleket elégeti... ezután elmegyünk egy mezőgazdasági - kertész boltba, és virágföldet, komposztot, műtrágyát vásárolunk.
Általánosságban igaz, hogy aki családi házban lakik, az a kertben felhasznált trágyát teljes egészében elő tudja állítani a kertben és a háztartásban keletkező hulladékok komposztálásával. A zöld hulladék a talaj javítására, tápanyag-utánpótlásra hasznosítható, a biológiai körforgásba visszavezethető.
Ha komposztálunk,
- a kinyert értékes humusz helyben marad
- nem kell a zöld hulladék eltávolításáról, elszállításáról gondoskodnunk
- nincs szükség műtrágyát vennünk
- a zöld hulladékunk nem a hulladéklerakóba kerül
Mit lehet komposztálni?
- Levágott fű (a lenyírt fű keletkezésekor túl nedves, könnyen rothadásnak indul, célszerű néhány napos szárítás után komposztálni, vagy kb. 5 cm-es rétegekben terítsük el, és a rétegek közé keverjünk valamilyen laza anyagot, pl.: fanyesedéket)
- Lomb, falevelek (a dió és tölgy levelek is elkorhadnak, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük)
- Gyomnövények, vadvirágok, évelő növények (a felmagzott gyomnövényeket célszerű a komposzt közepébe helyezni, hogy a meleg hatására a magvak gyorsan elveszítsék csírázóképességüket. Általános tapasztalat, hogy a házikertben készített komposztok nem gyomosítanak.)
- Faágak, fanyesedék (összeaprítva)
- Zöldség és gyümölcsmaradékok (a gyümölcsök egészben, a déli gyümölcs héja és a zöldségek aprítva)
- Kávézacc és tea (szűrőpapírral -filterrel- együtt)
- Tojáshéj (kicsit összetörve
- Alom (csak növényevő kisállatok ürüléke és csak természetes alom)
- Tollak, állatszőr
- Papír tojásdoboz (apróra feldarabolva, papír zsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő)
Mit ne tegyünk a komposztba?
- Húsmaradék, csont, olaj (valójában ezek is lebomlanak, de kellemetlen szagok keletkezhetnek a bomlás közben, és vonzza az állatokat)
- Gyökérdarabok (főként a tarackos gyomok)
- Macska és kutyaürülék
- Kő, üveg, műanyag, fém, nyomtatott papír (nehézfém tartalmú festékek miatt)
- Építési faanyag, vegyszerrel kezelt fa, hamu (kivéve fahamu), porzsák
Hogyan komposztáljunk?
- Válasszunk ki egy területet a kert egy árnyékos szegletében. Lazítsuk fel a talajt, felszínére aprított faágakat, száraz füvet vagy szalmát terítsünk.
- Az aprított szerves hulladékot az egyes alkotóelemenként rétegesen terítsük szét a talajfelszínen. Építsünk halmot (kb. egy méter magasat), vagy jól szellőző komposzttárolóba tegyük a szerves hulladékot.
- Figyelmet kell fordítani arra, hogy a levegőellátás biztosítva legyen, szellőzős tárolóhellyel, lazító anyagok használatával.
- A házikerti komposztáláskor is nagyon fontos a nyersanyagok összetétele. Ha az év folyamán minden szerves hulladékot komposztálunk, ami a ház körül keletkezik, akkor helyes keverési arányt érhetünk el.
- A finom anyagokat durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni.
- Az ősszel és kora tavasszal keletkező száraz, nagyrészt fás anyagok (gally, ág, lehullott lomb) gond nélkül tárolhatók addig, amíg folyamatosan keletkeznek a nedvdús zöld növényi részek.
- A komposzt összerakása után (amikor a tárolóhely megtelik, vagy a prizma eléri a megfelelő méretet) kezdődnek az átforgatások.
- Az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot a komposzthoz adni.
- Ha a komposztot havonta, hathetente alaposan megforgatjuk, akkor az anyag három-négy hónap alatt félérett komposzttá válik. Az ilyen állagú komposzt majdnem földszerű, de a keményebb alapanyagok és fás részek még felismerhetők.
- Ha a komposzt túlságosan száraz, akkor locsolni kell. Tartsuk nedvesen, de soha ne vizesen, mert akkor rothadni kezd.
- Az érett komposztot rostáljuk át. A még le nem bomlott gallyat, ágat, stb. visszarakhatjuk az újabb komposztrakatba.
- A komposztálás végterméke, a mesterséges humusz beoltás nélkül hat, hidegebb évszakokban kilenc hónap alatt készül el. Felhasználás előtt hagyjuk még két hónapig pihenni.
- A kész komposzt a friss, erdei avar illatára emlékeztet, ez természetes biológiai folyamat, a korhadás jele. Ellenben a bűzös szag a nem kielégítő, a rothadás ismérve.
- A jó komposzt állaga akkor megfelelő, ha olyan, mint a kifacsart szivacs: nedves tapintású, de nem lehet belőle több vizet kinyomni.
Felhasznált irodalom:
Alexa László - Dér Sándor (2001): Szakszerű komposztálás - Elmélet és gyakorlat
Mathias Anna: Hulladékos Kisokos (KÖVET)
Könczey Réka - S. Nagy Andrea (1997): Zöldköznapi kalauz
Amennyiben nem, ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére ››
